A zsaluzia beépítése kapcsán a legfontosabb alapszabály, hogy minden esetben tapasztalt és hozzáértő szakember végezze, hiszen egy olyan érzékeny beállítású külső árnyékolóról van szó, melynek megfelelő felhelyezése nemcsak az esztétika, hanem az akadálytalan működés miatt is lényeges. Leírva, vagy látva talán nem is tűnik túl nehéznek – pláne a külső tokos változatok telepítése –, azonban olyan apró beállításokra és gyakran korrekciókra van szükség a végleges rögzítés előtt, ami a laikus szemnek talán fel sem tűnik.
Mivel alapvetően kétféle típusú zsaluziát különíthetünk el egymástól, az alábbiakban külön foglalkozunk a külső- és a vakolható tokos változatok beépítésével, ami átfogó képet ad a két altípus közötti különbségekről is.
A külső tokos zsaluzia beépítése
Bár hangsúlyozandó, hogy mindegyik zsaluzia telepítése komoly kihívásokat rejt magában, összességében azonban mégis a külső tokos típusok azok, melyek könnyebben szerelhetők, de ez nem jelenti azt, hogy esetükben nem kell odafigyelni a megfelelő beállításokra. A külső tokos zsaluziáknál a felszerelésen egészen nagy hasonlóságot mutat a redőnyök telepítésével, hiszen az árnyékoló szerkezete ilyenkor a tokhoz rögzül – a legtöbb esetben speciális csavarokkal és kapcsokkal. Nagy előnye, hogy utólag is bármikor kérhető, tehát nem szükséges már az építkezéskor úgy alakítani az ablaknyílást, noha ennek a következménye, hogy az árnyékoló minden eleme látható marad, és a lamellák gyakran még összegöngyölt állapotukban is takarhatnak valamennyit a kilátásból.
A beépítés tekintetében a külső tokos zsaluziánál arra kell a legjobban figyelni, hogy a lefutók egymással párhuzamosak, a tokszerkezet felső részével pedig tökéletesen merőleges szöget zárjanak be. Az aprólékos beállítás tehát elengedhetetlen, és minden esetben legalább két ember munkáját igényli, hiszen azt is ellenőrizni kell, hogy kifelé jól mutasson a zsaluzia, ne álljon túl ferdén például az ablaktokhoz mérten, ami a pontos méretezés ellenére is gyakori probléma egy rosszul beszerelt nyílászáró esetében.
Amennyiben a zsaluzia szerkezetének beállítása megtörtént, a nyílászáró tokszerkezetéhez való rögzítés előtt még kifúrásra kerül az ablak bal vagy jobb felső sarkában a mozgatáshoz szükséges kurbli bevezetőnyílása. (Speciális esetben a termék homlokzatra is felszerelhető, ilyenkor azonban vagy kizárólag kívülről lesz mozgatható hajtókarral, vagy motorizálni kell a távirányítású működtetés érdekében.) Ezt belülről utólag, már a külső elemek rögzítése után kell összeszerelni – a kurbli felfogatóival és más apró élvédők, illetve egyéb kellékek társaságában –, majd ha mindez megtörtént, az árnyékoló gyakorlatilag készen áll a használatra.
A vakolható tokos zsaluzia beépítése
A vakolható tokos zsaluziák beépítése ennél sokkal körülményesebb, és több odafigyelést is igényel, aminek az oka leginkább az, hogy az árnyékoló helyét már az építkezéskor, illetve utólagos homlokzati hőszigeteléskor ki kell alakítani, hiszen lefutói, vagy a felső szekrényrész teljes egészében fedésre, nevéhez hűen vakolásra kerül. Ez lényegesen esztétikusabb megjelenést, nagyobb biztonságot és jobb szigetelést is eredményez, azonban a munka aprólékosabb beállításokat igényel, hovatovább alaposan megnehezíti a külső vakolást és színezést végző szakemberek dolgát.
Rendkívül fontos, hogy a vakolható tokos zsaluzia beépítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az ablaknyílásokba már korábban rögzítették a nyílászárókat, hiszen csak ilyenkor határozható meg pontosan a kültéri árnyékoló pontos helye és helyzete. Amennyiben mindez adott, gyakorlatilag a homlokzaton kihagyott, vagy utólag kivésett helyekre kerül felerősítésre a zsaluzia tokszerkezete, melynek végleges megerősítése előtt fontos odafigyelni a párhuzamosokra és a merőlegesekre, illetve az ablakhoz viszonyított helyzetre. Ellenkező esetben az árnyékoló nem működik majd megfelelően, illetve lerontja a lakás megjelenését.
Normál esetben a vakolható tokos zsaluziát erős csavarokkal rögzítik a homlokzathoz, gondosan ügyelve arra, hogy az utólagos hőszigeteléskor, illetve vakoláskor egyaránt esztétikus megjelenéssel rendelkezzen, tehát a tokszerkezet teljes egészében eltüntethető legyen. Ennek mértéke minden esetben a kialakítástól függ, így sok esetben a zsaluzia szinte egy vonalba kerül a homlokzattal, máskor pedig mélyen elveszik az ablaknyílásban, de mindkét alternatívából rendkívül látványos megjelenést hozhatunk ki.
